Valahogy mindig is érdekelt a számítástechnika, de sokáig csak a felszínt kapargattam. Egyetemista koromban kezdett el igazán foglalkoztatni a szoftverek világa, amikor egyszer egy különösen bosszantó problémába ütköztem. Egy beadandó dolgozatomat szerettem volna megformázni, de az ingyenes szövegszerkesztő, amit használtam, állandóan szétesett. Fejléc? Lábléc? Oldalszámok? Mintha mindent szabotálni akart volna. Ekkor hallottam először egy akkor még számomra ismeretlen szoftverről: LaTeX.
A LaTeX-ről egy barátom mesélt, aki mérnök-informatikát tanult. Azt mondta, ez a szoftver minden problémámat megoldja majd. Ez remekül hangzott, de amikor megnyitottam a programot, és megláttam a furcsa parancsokat és szintaxist, úgy éreztem, mintha egy idegen nyelvet próbálnék megtanulni.
Képzelj el egy teljesen üres képernyőt, ahol minden csak kódban történik. Nem voltak ikonok, amiket kattintgatni lehetett volna, nem voltak előre elkészített sablonok. Egyetlen dolog fogadott: egy szövegfájl, amit magamnak kellett megtöltenem élettel.
Az első pár nap igazi kihívás volt. Az egyszerű szövegbeviteltől kezdve a bonyolultabb formázásokig mindent lassan és óvatosan próbáltam elsajátítani. Hogyan lehet vastag betűt írni? Miként készíthetek tartalomjegyzéket? Hogyan állíthatom be a margókat? Az internetes fórumokon eltöltött órák, a hibakódok gúnyos villogása és a frusztráció állandó társam volt.
De minél mélyebbre ástam magam, annál több dolgot értettem meg. Egy idő után már nem a LaTeX hibáztatása kötött le, hanem a felfedezés öröme. Képessé váltam szép és rendezett dokumentumokat készíteni, amelyeket büszkén mutathattam meg a tanáraimnak.
Ahogy egyre jobban beleástam magam a szoftverek világába, rájöttem, hogy ez a terület tele van izgalmas lehetőségekkel. Egy másik érdekes szoftver, amit ekkoriban ismertem meg, a GIMP volt. Ez egy ingyenes képszerkesztő program, amit sokan a Photoshop alternatívájaként emlegetnek.
Nem mondanám, hogy művészlélek lennék, de a vizuális megjelenítés mindig is lenyűgözött. Elkezdtem kísérletezni a GIMP-pel, és pár óra után már a saját diáim háttereit is meg tudtam szerkeszteni. Bár az első próbálkozásaim meglehetősen kezdetlegesek voltak, a program lehetőségei gyorsan meggyőztek. Úgy éreztem, mintha egy teljesen új kreatív világ nyílt volna meg előttem.
Az olyan programok, mint a LaTeX és a GIMP, nemcsak eszközök, hanem ablakok egy nagyobb világra. A LaTeX segítségével megtanultam precízebb lenni és jobban átgondolni a munkámat. A GIMP pedig arra tanított meg, hogy a kreativitás nem csupán tehetség kérdése, hanem gyakorlással is fejleszthető.
Mindkét szoftver ingyenes (tehát ez egy jó példa arra, hogy van mit keresni ebben a világban, mégha sok is a selejt), ami különösen vonzó egy diák számára. Ugyanakkor van egy nagy hátrányuk is: meredek a tanulási görbéjük. Az első lépések ijesztőek lehetnek, és gyakran úgy érzi az ember, hogy falba ütközik. De ha egyszer sikerül áttörni ezen a falon, a jutalom mindenért kárpótol.